Mesterhármas és társai

Leixoes SC–Benfica 0-4 (0-1)
2010. 02. 27. Gólszerző: Éder Luís (28.), Di María (59., 76., 87.).

A portugál bajnokságban februárig négy mesterhármast jegyeztünk fel, hármat Óscar Cardozo, a Benfica csatára szerzett, így nem meglepő, hogy csapattársa, Ángel di María (1988. 02. 14., Rosario) is kedvet kapott hozzá. Az argentin neve amúgy is gyakran szerepel manapság a nemzetközi sajtóban, hiszen nem múlik el nap, hogy ne hoznák hírbe valamelyik sztárklubbal. Di María a Rosario Central nevelése, gyermekkorától kezdve a sárga-kék klubban futballozott, 2005-ben mutatkozott be az argentin élvonalban. Nem volt egy hosszú hazai karrier az övé, hiszen alig több mint 30 bajnoki után máris leigazolta Benfica. A lisszaboni klub két részletben nyolcmillió eurót fizetett a balszélsőért, aki 2007-ben tagja volt az U20-as világbajnokságot nyert argentin válogatottnak. Egy évvel később olimpiai aranyérmet akasztottak a nyakába, a döntőben ő lőtte a győztes gólt. Mindkét tornán eredményes volt, miközben a Benficában 40 mérkőzésen mindössze egyszer talált a hálóba. Az elmúlt szezonban sem a góljaival hívta fel magára a figyelmet, de elképesztő gyorsasága, cselei, remek beadásai miatt már 2008-ban bemutatkozhatott a felnőtt válogatottban. Diego Maradonánál is alapember, klubjában pedig szenzációs formában futballozik, ebben a szezonban már most több gólt szerzett, mint korábbi pályafutása során összesen. A Leixoes elleni mérkőzésen akár öt-hat gólt is lőhetett volna (egyet – tévesen – les miatt nem adtak meg, pedig ezzel már 200 pont fölé került volna), kimagasló teljesítményét az A Bola című szaklap kilences osztályzattal jutalmazta.

Vitesse Arnhem–AZ Alkmaar 0-3 (0-1)
2010. 02. 27. Gólszerző: El-Hamdaui (44., 48., 55.).

A holland bajnokság mindig is híres volt arról, hogy a csapatok többsége támadófutballra törekszik, aminek köszönhetően sok találat születik. Ha pedig potyognak a gólok, akkor nagy az esély arra, hogy valaki triplázzon. Ebben a szezonban eddig három játékos szerzett egy mérkőzésen négy, öt pedig három gólt, az AZ Alkmaar marokkói csatára, Munir el-Hamdaui (1984. 07. 14., Rotterdam) hozzájuk csatlakozott.
El-Hamdaui az Excelsiorban tűnt fel a holland labdarúgásban, 2001 és 2005 között játszott a kisebbik rotterdami csapatban (egy szezont az élvonalban). Óriási meglepetésre 2005 januárjában a Tottenham szerződtette, de a Spursben csak előkészületi mérkőzéseken lépett pályára. A következő idényben kikölcsönözték a Derby Countyhoz, ahol legalább játéklehetőséghez jutott, ám az angliai kaland továbbra sem kecsegtetett számára sok sikerrel, így 2006 nyarán hazatért Hollandiába, a Willem II-hez. Gyorsan formába lendült, elkezdte lőni a gólokat, de balszerencséjére egy súlyos sérülés miatt féléves kényszerpihenő következett. A következő szezont még Tilburgban kezdte, de néhány mérkőzés után az AZ Alkmaarhoz szerződött. Nagyon jó döntést hozott, fokozatosan magára talált, hét góllal zárta a bajnokságot. A 2008–2009-es idény pedig karrierje csúcsát jelentette: csapatával bajnokságot nyert, 23 találattal gólkirály lett, és a játékostársak véleménye alapján őt választották a szezon legjobbjának Hollandiában. Azonban már marokkóiként, hiszen a korosztályos holland válogatottakban szerepelt El-Hamdaui felnőttként az afrikai ország nemzeti csapatát választotta. Jelenleg az AZ gyengébben szerepel, de Munirra nem lehet panasz a Vitesse Arnhem elleni triplájával már 12 gólnál tart a szezonban. A holland élvonalban egyébként ez volt a második mesterhármasa, 2008 szeptemberében éppen korábbi klubja, a Willem ellen triplázott.

Olympique Marseille–AS Nancy 3-1 (2-1)
2010. 02. 21. Gólszerző: Niang (10., 34., 67.), ill. André Luiz (13.).

Mivel február 21-én a Sochaux–Lyon és a Marseille–Nancy mérkőzések egyaránt 17 órakor kezdődtek, így időrendben Michel Bastos előbb ünnepelte mesterhármasát Mamadou Niangnál (1979. 10. 13., Matam), mivel az Olympique szenegáli csatára ugyanis csak a második játékrész közepén szerezte harmadik találatát. Niang Franciaországban nőtt fel, a Le Havre-nál nevelkedett, de az élvonalban a Troyes színeiben játszott először, ahol 2003-ig futballozott. Marseille-be a Strasbourg érintésével került, 2005-ben már hétmillió eurót kellett érte fizetniük a kikötővárosiaknak. Az Olympique-ben azóta is elsőszámú csatárnak számít, minden szezonban 10 gól felett termelt, a francia bajnokságban 100. találatához közelít. A jelenlegi szezonban élete legjobb formájában futballozik, a Nancy elleni utolsó gólja a 14. volt az idényben (egyéni csúcsa 18), és ezzel a góllövőlista élére ugrott, megelőzve a monacói Nenét.

FC Sochaux–Olympique Lyon 0-4 (0-3)
2010. 02. 21. Gólszerző: Michel Bastos (5., 24., 25.), L. López (80.).

Franciaországban ritkaságszámba megy a mesterhármas, az előző szezonban csak egyet jegyeztek fel, éppen ezért szenzációnak számít, hogy február 21-én kettő is született. Michel Fernandes Bastos (1983. 08. 02., Pelotas) csapattársa példáját követte, hiszen Lisandro Lópezé volt a jelenlegi idény első triplája. A brazil szélső még abban is méltó követője volt az argentin csatárnak, hogy szintén az első félidőben és rövid idő alatt (25 percen belül) triplázott. Bastosnak csak másodszorra sikerült megvetnie a lábát Európában, hiszen már kilenc évvel ezelőtt Hollandiában futballozott (Feyenoord, Excelsior Rotterdam), de akkor nem jöttek be a számításai. Hazatérve (Atlético Paranaense, Gremio, Figueirense) azonban új erőre kapott, 2006-ban már igazi profiként költözött Franciaországba. Lille-ben három szezon alatt közel 100 bajnoki mérkőzésen játszott, az évek során a liga legjobbjai közé emelkedett. Az egész ország megismerte szenzációs szabadrúgásait, látta góljait, gólpasszait – minden területen és poszton kimagaslót nyújtott. Tavaly a Lyon 18 millió euróért szerződtette a szélsőt, aki novemberben – balhátvédként – a brazil válogatottban is bemutatkozott. Az Olympique-ben csak a mérkőzések kétharmadán kezdő, ami mindenképpen új helyzet számára, ám ez nincs negatív hatással a teljesítményére, a Sochaux elleni hárommal már hét gólnál jár a szezonban. A mesterhármasok pontozásakor az egyik szempont a játékos posztja. A mérkőzésen a Lyon összeállítását 4–3–3-as formációban adta meg a tekintélyes L’Équipe, így Michel Bastost balszélsőként vettük figyelembe.